Á - mint álarc ugrott be elsőként a betűhöz.
Na de, milyen álarc?
Lehet-e ártatlan, trükkösen váratlan, csiklandósan viccelős?
Vagy inkább ármányos-furmányos, osonkodva megcsalatós, álnok-bálnok átverős?
Kódexlapról visszanéző középkori szerzemény, télapó-szakállat öltő, mindenre képes démoni lény.
(Még a rőt sityakra is volt gondja, de mi átlátunk a szitán.
Ily régies ábrázattal nem ver át ám simán.
Mikulásnak még kevés így, ahhoz kéne egy 's más.)
Vigye el az ördög magát,
szakállastól, sityakostól,
ha a kénköves pokolból
is érződik, lebuktatta: lehellete hagymás.
(Endrődi Kata)
No comments:
Post a Comment